Mindennapjaim története

Kis Panka


Normálisék és mi (nemnormálisék)

2018. május 16. - KisPanka

Normálisék úgy alakítják az életüket - terveznek, szerveznek, majd kiviteleznek - hogy azok logikai sorrendet alkotva, nyugodtan, lépésről-lépésre a lehető legkevesebb megterhelést okozza.

Nemnormálisék - mi - egyszerre, beleszakadva totál logikátlanul, teljes gőzzel belepusztulva csináljuk a dolgainkat.

Az elmúlt hetek - az elmúlt fél év - nagyon megterhelő volt. A lakáseladás, lakásvásárlás mellett Ká a fogsorát csináltatta, aminek a végére pont került tegnap. Ez azért volt nehéz, mert nem helyben, hanem innen 30 km-re készült az ezer dolláros mosoly. Oda mindig időpontra érkezni, sokszor hetente többször, akkor is amikor csak 2 percet töltött K. a rendelőben  ... szóval káosz. Közben kiderült- - a "feleség erőszakosságának köszönhetően, akit már mindenki totál hülyének nézett" kiderült Káról, hogy nagyon súlyos alvási apnoe-ja van. A mandulái duplára duzzadtak és a nyelvcsap része is sokkal nagyobb, mint egy átlag embernek -ezt a full-orr-gégész a kórházban nem tudta megállapítani, csak amikor magánban mentünk és fizettünk érte -. Rettenetesen horkol, van, hogy 65 másodpercig nem kap levegőt, aztán hirtelen vesz egy nagyot és majdnem megfullad. !!186!!-os pulzussal alszik - nekem 5 km-es futás után 105 - és az oxigénfelvétele a 100%-hoz viszonyítva 45. Mindezt egy gép segítségével állapították meg, ami alvás közben mérte Kát. Azzal együtt állapított meg nagyon súlyos fokot, hogy Ká azon az éjjel alig-alig hortyogott, mivel délután fogorvosnál volt, fájlalta a fogait/helyeit és 1 órát tudott pihenni, nem aludni. Kapott egy gépet, maszkot hozzá, ami folyamatosan pótolja a levegőt, így sokkal nyugodtabban alszik, NEM HORKOL! Ami világmegváltás nekünk és végre kap levegőt. Mindenki hisztisnek gondolt, majd hogy eltúlzom a horkolás dolgot ... az orvos mondta, hogy azt nem érti, Ká hogy nem kapott még infarktust. 

Mindezt a munkával, gyerekkel, gyerek edzéssel összeegyeztetni, megérkezni stb ... sokszor 9 előtt nem került Dé ágyba. Ezen felül heti 2 úszás, ovi, iskolalátogatások, majd a lehető legjobb kiválasztása, kapcsolatok felvétele, segítségkérés, majd felvételi és bekerülés. Igyekeztünk hétvégente legalább az egyik napra közös programot összehozni, valami élmény legyen, ne zavarodjon bele a gyerek a változásokba, de nagyon nehezen ment. Dé fáradt minden lehetséges módon. Szombaton, mikor belépett a lakásba majd meglátta az összedobozolt otthonunkat, elsírta magát és apjától kérdezgette kétségbeesetten, "mit csináltatok az én otthonommal?" Az oviban sem érzi jól magát most, a fiúk baszogatják. Ki más szekálnának, hiszen csak ő áll velük szóba. Nehezen viseli. Lázad, csapkod, elsírja magát, ha valamit nem kap meg. Miközben olyan okosan-logikus érvel dolgok mellett, leszívesebben megölelném egy-egy vita alkalmával és elmondanám neki mennyire büszke vagyok rá ... de ezekben a helyzetekben nem tehetem, mert következetesnek kell lennem. 

Aztán itt van M. a kutya. Aki a lehető legméltóságteljesebben tűrte a napi 17 óra kaki-pisi nélküli létet, mert nem tudtunk korábban hazaérkezni.

És a végére, legutolsó sorban itt vagyok én. Hagyjuk is. Heti 3-szor járok futni annak érdekében, hogy a családomat el tudjam viselni és ők is engem. Amikor már arra sem emlékszem, hogy mikor jön haza a barátnőm Bécsből és nincs időm elmenni inni vele egy bambit, amikor régebben órákat, napokat pofáztunk végig ... na az már mindennek az alja.

Hogy ne legyen elég programunk (költözés, dokik, Dé és M iránt érzett állandó lelkiismeret-furdalás, kisebb betegségek, az állandó megoldandó feladatok, nagyobb ház, kert, udvar, még jön egy kutya is).

Holnaptól költözünk.

Ezek a nemnormálisék.

Ragozás

2018. február 16. - KisPanka

Ő foglalózik

Mi foglalózunk

Ők nem foglalóznak.

Nagyon könnyű helyzetben vagyunk a sráccal, aki megvásárolja az "otthonunkat": minden megbeszélhető, mindenre találunk megoldást, rugalmasak vagyunk, tudunk úgy tárgyalni beszélgetni hogy minden mondattal előrehaladunk és kipipálhatjuk a kérdőjeleket. 10 nap alatt eladtuk a lakást.

Az az ingatlan, amit mi vásárolunk meg ... nos ... amikor az első kérése az eladónak, hogy mikor fizettek már, holott tudja, mivel elmondtuk neki nem egyszer, nem kétszer, sőt az ingatlanos is elmondta többször: nekünk el kell adni a lakásunkat, mellette hitelt kell felvennünk hogy fizetni tudjunk részükre. A srác, aki megvásárolta a lakásunkat is hitelezik, tehát várnunk kell. Tudták, tetszett nekik, hiszen így nem kell azonnal költözniük, bár nincs hova, mert a nézegetéssel hadilábon állnak, de a pénz már kellene nekik. Májusi költözést beszéltünk meg eredetileg, ők még mondták is, hogy az nagyon korai szerintük. Amúgy pénteken kaptak 2,4 milla foglalót tőlünk. Ezzel tudnának foglalózni, előlegezni amit akarnak. Tegnap a lány azt mondta a telefonba nekem, hogy áron alul adták el az ingatlant és már nagyon megbánták. Erre nem tudtam mit mondani, nemcsak mert nem igaz, hanem mert mit lehet erre válaszolni? Nagyon bízom benne, hogy nem fognak visszalépni, az ultra nagy szopás lenne nekünk.

Jövő héten adásvételizünk a mi lakásunk ügyében, a másik párral következő hétfőn. A vallásuk nem engedi a pénteki napnyugta utáni tevékenységet. Ami mindenkinek szíve-joga. Elfogadom, csak nekünk ez így plusz kör, bár ezzel lesz időnk végiggondolni a kifizetési ütemezésünket.

Igyekszem nagyon pozitívan állni a dologhoz és csak a jót bevonzani.

A hitelkérelem beadásáról is írok, ha már ott tartunk ... csak már lenne meg az adás-vételi.

 

A ház

2018. január 29. - KisPanka

A múlt heti totyorgás után rohamosan felgyorsultak az események. Megtáltosodtunk. Van ez így, ha lebeg a szemünk előtt a cél, helyesebben: ha vérszemet kapunk.

Szombaton megtekintettünk egy házat. A HÁZAT. Első látásra szerelem, olyan, amilyent elképeztünk. Még aznap este tettünk vételi ajánlatot 24 millióra. 24,5-re tartják. 128 nm2, alul gyönyörű, gépiesített konyha, spejz, nappali, étkező, fürdő, wc, garázs. Tetőtérben 4 szoba, közlekedő, fürdő, wc, óriás terasz. A gyors ajánlattételnek egy oka volt: nem csak mi "tekintettük" meg a házat, hanem jött velünk egy pár, akiknek szintén nagyon tetszett.

Kicsi udvar 6 gyümölcsfával, mini kiskerttel, eperrel, málnával. A lakrész teljesen patent, hozzá sem kell nyúlni évekig. Viszont a ház homlokzata katasztrófa. A szigetelés kész, ám a munkások leléptek a pénzzel, így annyiban maradtak a munkálatok, nincs színezve a fal. Arra kell költeni. Redőnyök, függönyök kellenek, illetve az udvaron hátul van egy viskó, amit csak a lehelet tart össze, így az bontásra ítéltetett. Viszont a megmaradt téglából garázst lehet építeni. Csinálnánk egy teraszt és az udvaron éktelenkedő aknafedőt is kicserélnénk, mert életveszélyes és a lehető legrosszabb helyen van: a lépcső előtt közvetlenül.

Ennek a célnak az eléréséhez a következő dolgokra van szükség: eladni a mi lakásunkat - holnap jön az ingatlanos befotózni, kedden már fent lesz a hirdetési portálokon - megkapni a CSOKot és a hitelt - amivel kapcsolatban Ká büntetett előélete miatt vannak kételyeim -. Foglalózás: 2.400.000,- Ft-ot kell kiperkálni a tulajoknak 1 hét múlva - ami nincs meg teljes egészében. Majd a többit a megbeszélt üzemben kifizetni.

Mindezt májusi költözéssel lezongorázni.

Ennyi.

 

süti beállítások módosítása