Ő foglalózik

Mi foglalózunk

Ők nem foglalóznak.

Nagyon könnyű helyzetben vagyunk a sráccal, aki megvásárolja az "otthonunkat": minden megbeszélhető, mindenre találunk megoldást, rugalmasak vagyunk, tudunk úgy tárgyalni beszélgetni hogy minden mondattal előrehaladunk és kipipálhatjuk a kérdőjeleket. 10 nap alatt eladtuk a lakást.

Az az ingatlan, amit mi vásárolunk meg ... nos ... amikor az első kérése az eladónak, hogy mikor fizettek már, holott tudja, mivel elmondtuk neki nem egyszer, nem kétszer, sőt az ingatlanos is elmondta többször: nekünk el kell adni a lakásunkat, mellette hitelt kell felvennünk hogy fizetni tudjunk részükre. A srác, aki megvásárolta a lakásunkat is hitelezik, tehát várnunk kell. Tudták, tetszett nekik, hiszen így nem kell azonnal költözniük, bár nincs hova, mert a nézegetéssel hadilábon állnak, de a pénz már kellene nekik. Májusi költözést beszéltünk meg eredetileg, ők még mondták is, hogy az nagyon korai szerintük. Amúgy pénteken kaptak 2,4 milla foglalót tőlünk. Ezzel tudnának foglalózni, előlegezni amit akarnak. Tegnap a lány azt mondta a telefonba nekem, hogy áron alul adták el az ingatlant és már nagyon megbánták. Erre nem tudtam mit mondani, nemcsak mert nem igaz, hanem mert mit lehet erre válaszolni? Nagyon bízom benne, hogy nem fognak visszalépni, az ultra nagy szopás lenne nekünk.

Jövő héten adásvételizünk a mi lakásunk ügyében, a másik párral következő hétfőn. A vallásuk nem engedi a pénteki napnyugta utáni tevékenységet. Ami mindenkinek szíve-joga. Elfogadom, csak nekünk ez így plusz kör, bár ezzel lesz időnk végiggondolni a kifizetési ütemezésünket.

Igyekszem nagyon pozitívan állni a dologhoz és csak a jót bevonzani.

A hitelkérelem beadásáról is írok, ha már ott tartunk ... csak már lenne meg az adás-vételi.